JACQUES
ROUGERIE published
in DESIGN
ROOM°WATER
ISSUE °INTERVIEW
+ PHOTO ZOLTAN
DESIGN
ROOM
2005
WATER ISSUE AUGUST
JACQUES ROUGERIE
ARCHITECT º Paris
ARCHITECTURE
interview
+ photos by ZOLTAN+ Paris San
Francisco
A lebegö kávé és a
halak
Beszélgetés JACQUES ROUGERIE vizalatti épitésszel
A hatvanéves épitész nemrégiben ujitotta
fel Szajna parti hajóját. Az óriási
vastest fekete, az enteriör minimalista. A vizen ritka ez
a letisztult luxus. A vízalatti világ iránti
rajongásához hüen, itt él és
dolgozik, ezen a rendhagyo, 40 méter hosszu hajón,
egy építészekböl, desigerekböl,
mérnökökböl és biológusokból álló csapattal.
Legutolsó munkájáról kérdezem,
a „SeaOrbiter” vertikális hajóról.
Közben kiderül, hogy Jacques humanista.
Szép idö van. Allok a tengerben, azon a keskeny csíkon,
ahol a víz a homokpartra ér. A víz idönként
a lábamhoz ér, figyelem a csendet. Nem messze tölem
elhalad egy elefánt. Mi sem természetesebb. Néhány
kis fekete gyermek között egy öt év körüli
szöke játszik, majd elszalad mellettem és
valahol messzebb a tengerre ereszti elsö papírhajóit.
Az Elefántcsontparton nött fel, bálnák és
lagúnák között. A kis Jacques tízéves,
amikor családja végleg visszatér Franciaországba.
Képzelete határtalan, és a hosszú hajóutak,
amikor évente egyszer szüleivel együtt hajóra
szállt Bordeaux vagy Marseille felé, még élénkebbé varázsolják álmait.
Kettös életet él, az álom és
a valóság között, ahol egyre észrevétlenebb
a határ. Este Scott-tal és Andersen-nel àlmodik
a feléje úszó halak társaságában.
Párizs, reggel fél tíz. Elhagyom a Concorde
téren a Crillon szálló finom eleganciáját.
Néhány méterrel a tértöl, egy
hajón, Jacques kávéval kínál.
A hajó lágyan lebeg a vízen miközben ö néhány
fényképet keres elö …................
Z+
Csodálatos a napsütés itt a teraszon ... de
a képeit látva már csak egy dolgot szeretnék
Már a lányát is levitte, ........... ugye
? Mikor volt legutóljára ?
JR
Tavaly összel. Tizenegy napot töltöttem a tenger
alatt Key Largo mellett, az Egyesült Államokban.
De a leghosszabb idö 1992-ben volt Chaloup-nál ugyszintén
Key Largo mellett. Ekkor 70 napot voltam a víz alatt.
Z+
Ez egy kiváló alkalom, hogy szívünkbe,
lelkünkbe nézzünk. A sötétben,
egy kabinba zárva megtudunk-e feledkezni a félelemtöl
? Milyen érzés ez ?
JR
Ilyen extrém helyzetekben nem létezik a félelem.
Az ember lelkiállapota mind az ész, mind az érzékelés
szintjén teljesen megváltozik. A csend beszélni
kezd. Mágikus világ veszi körül az
embert, de nem a szó hagyományos értelmében.
Valamiféle varázslat kerít minket hatalmába, és
a tengeri állatokkal is kialakul egyfajta mély összhang.
Vitathatatlan, hogy pszichológiai és biológiai értelemben
is nagyon erös élmény hatása alá kerülünk.
Olyasmi lehet ez, mint amikor egy asztronauta az ürböl
néz a Földre : egy egyedi és pótolhatatlan
világ látványa.
Természetesen azt is fontos elöre tudni, ki az
akivel ezt az élményt képesek vagyunk
megosztani. Tökéletes bizalom kell, máskülönben
az ember a saját életét - és másokét
is - kockáztathatja. Tudja … több, mint
harminc éve építek tengeralatti házakat és
futurista hajókat, és végzek ilyen irányú kísérleteket.
A bionika, amelyben a kutatásaimat végzem, az élö,
természetes formák mesterséges, épített
formákká alakítása és maga
a technológia határozzák meg a vízalatti
lakhelyek formáját. Az az álmom, hogy
az emberiség visszatér a gyökereihez. Az
ember egyik legmélyebb vágya, hogy a tengerben éljen:
ez a vágy a legerösebb késztetések
közé sorolható, azok közé, amelyek
az embert az evolúció során is vezették.
Z+
Ön ma a tengeralatti építészet legismertebb
alakja. Az óceán várostervezöje, költöje,
aki egyetlen álmáról sem volt hajlandó soha
lemondani. Cousteau ? Jules Verne ? Én nem igazán
szeretem a referenciákat, magát mégis sokan
hasonlítják Verne-hez. Közel áll önhöz
Némo kapitány ?
JR
Én sem szeretem a referenciákat. Szerénytelen
dolog lenne Verne-hez hasonlítani magam. O egy mítosz, én
pedig jobban szeretem a kézzel fogható, megélhetö dolgokat.
Annyit azonban bevallhatok, hogy serdülökoromban faltam
a sarkvidéki kalandregényeket, az expedíciók
történeteit, megfogott Verne képzeletbeli
világa, aki kiválóan fejezte ki regényeiben
az ember zseniális kreativitását és
kalandvágyát. Késöbb pedig, egy ideig,
a Calypso „vette kézbe” az életemet,
illetve egy ember aki egy egész generáció számára
az óceán „félistene” lett, Jacques-Yves
Cousteau.
De Nemo kapitány ? Na nem ! Neki katasztrofális
gondolatai voltak az emberröl. O elutasította a világot,
neki leszámolnivalója volt az emberiséggel,
tölem pedig az ilyesmi távol áll. Éppen
ellenkezöleg, hiszek az emberben, hiszek - filozófiai értelemben
- az élölények értékében és
abban, hogy az ember fokozatosan minden helyzethez alkalmazkodik.
Persze én is tudom, hogy semmi sem tökéletes, és
hogy az ember mindennek ellenére szép kis romboló lény.
Z+
De hiszen maga humanista ! Visszahúzódó is,
ugyanakkor nem egy eszme elkötelezett élharcosa.
JR
Nagyon is elkötelezett vagyok. Az ember nem maradhat közönyös
a betegségekkel vagy a világban meglévö ökológiai
vagy geopolitikai problémákkal kapcsolatban. És
bizonyos értelemben az is politika, amit én teszek.
Ma az ember sokkal eltökéltebb, mint bármikor,
mégpedig több okból : rengeteg mechanizmust
ismer, tudja, hogy szükség van a természeti
források védelmére, megörzésére,
a gazdaság megfelelö irányítására,
arra, hogy tudjuk, hogyan örizzük meg bolygónk
egyensúlyát. Az óceán partján
fekvö és a vizet szennyezö országok mind
felismerték annak a káros hatását,
hogy a tengerbe, vagy a tengerhez vezetö folyókba
eresztik a szennyezö anyagokat. Én a munkámban
csakis úgy szeretném megélni az álmaimat,
ha ezeknek az álmoknak van valóságalapja
az emberi fejlödés számára.
Z+
Éljünk víz alatt az internet korában
?
JR
Azt hiszem, egy kis levegöt, egy kis könnyedséget
kell adni az embereknek, anélkül, hogy megtévesztenénk
öket a valósággal kapcsolatban - amit pedig
tiszteletben kell tartanunk. Ha már az internetröl
beszélünk : semmi kifogásom ellene, csak az
a probléma, hogy az internet úgy nyújt vizuális
referenciákat az embereknek, hogy közben nem hagy
egy apró helyet sem saját képzeletünknek.
Márpedig olyan perspektívákat, tájékozódási
pontokat is adnunk kell, mint a remény vagy az álom.
Z+
Korábban azt állította, hogy az ember soha
nem fog a tenger alatt lakni. Mégis folytatja vízalatti
hajók és falvak építését.
Nincs ebben valamiféle ellentmondás?
JR
Ellentmondás egyáltalán nincs. Igaz, hogy
az emberiség soha nem tér vissza a víz alá,
hiszen az ember biológiailag nincs úgy felépítve,
hogy ezt megtehesse. Ezért elöbb keres megoldásokat
a szárazföldi élet problémáinak
kiküszöbölésére, minthogy a tenger
alá vagy a Marsra meneküljön. Szóval,
ha egy nap úgy döntünk, hogy a tenger alatt
vagy akár egy másik bolygón folytatjuk az életünket,
ezt a választást csakis a felfedezés iránti
vágy, a kalandvágy fogja vezérelni : hogy
megismerjük vagy - jó értelemben véve
- kiaknázzuk az óceánt. Amit az egyik ember
elképzel, azt a másik megvalósítja.
Ez azonban nem vonatkozik mindenkire. A választás
viszont mindig mindenki számára megadatott.
Miközben mesél, Jacques körbevezet és
megmutatja hajóját, amelyet nemrégiben alakított át
mégpedig rendkívül igényesen. Laboratóriumi
tisztaságúvá varázsolta. A test fekete,
az enteriör minimalista. A vizen ritka ez a letisztult luxus.
A könyvtár részhez érünk, ahol
egy hatalmas átlátszó üveggömb
az elválasztófal, egy 20.000 literes akvárium,
amelyben egy ultrakönnyed vízalatti világ
lebeg. Halak, néha még gyerekek is úszkálnak
itt, a két világ között. A csigalépcsön
fel visszatérünk a teck-burkolatu teraszra és
folytattjuk a beszélgetést …
Z+
Jelenleg a „SeaOrbiter” projekten dolgozik, amelynek
keretében ismét rendhagyó módon közelíti
meg a tengeralatti világot és figyeli meg az óceánt.
Ez egy vertikális hajo ?
JR
A „SeaOrbiter” egy 51 méter hosszú hajó,
amelyböl 31 méter van a víz alatt, „függölegesen”.
Ezzel a hajóval szeretném megvalósítani
2008-ra eddigi munkáim és tapasztalataim szintézisét.
A projekten Bill Todd-dal, a Nasa „Neemo” programjának
vezetöjével dolgozunk együtt. Ez egy gigantikus
méretü, két elemböl álló (az
egyik többszintes, atmoszféra-nyomású,
a másik normál nyomás alatt tartott) mozgó test,
egy hatalmas és elegáns vonalú hajó,
amellyel szeretnénk még jobban megismerni a vízalatti
univerzumot és a világürt egyaránt.
Asztronautákat készítenénk fel víz
alatt. 18 kutató dolgozna majd a fedélzeten, hatalmas
utat bejárva az óceán felszíne alatt
az óceáni áramlatokban. A megfigyelés
a hajóablakokon keresztül történik majd,
projektorokkal világítjuk meg a vízalatti
világot, robotkamerák fognak filmezni a majdnem
600 méter mélységben. A tengeralattjárókkal
ellentétben, amelyek rendszeresen felemelkednek a víz
felszínére, vagy az olyan óceánkutató hajóktól
eltéröen, amelyek idönként vízmintát
vesznek, a „SeaOrbiter” különleges motorjának
köszönhetöen mi éjjel-nappal, megszakítás
nélkül figyelhetjük majd a tengert.
A 25 millió eurós projekt során az óceántömeg
közepén hajózunk majd, és hagyjuk magunkat
sodortatni az áramlatokkal, teljesen hangtalanul, anélkül,
hogy megzavarnánk az óceán világát.
Mint egy, a valódi világ viselkedésvizsgálatát
végzö különleges obszervatórium.
Amint a vízi világba érünk, a gesztusok,
a mozgás, az ergonómia az ürben megfigyelhetö dolgokhoz
lesz hasonló. Egyébként minden vízben
lebegö idegen tárgy vonzza a vízi állatok
figyelmét és így, amerre haladunk majd,
kis csoportosulások, „élet-oázisok” jelennek
meg körülöttünk.
Z+
... és mit gondol a szirénekröl ?
JR
Mikröl ??? ....... maga megörült ? Na
jó ... igyon még egy kávét.